Az elmúlt egy év embert próbáló volt az egész világ számára, nem is részletezném, hiszen ebben élünk, mindannyian tudjuk mi és hogyan folyik körülöttünk.

Azonban fontosnak tartom arról is beszélni, hogy milyen lelki nehézségekbe ütközik a hosszú hónapok home office lehetősége után a munkába való visszatérés.

Nekem elég nagy változást jelent, hogy míg múlt héten otthon, a kanapéról ülve dolgozhattam, maszk nélkül, biztonságban, e hét hétfőtől azonban minden átmenet nélkül 8 órában ülhetek bent egy irodában sokad magammal, maszkban. Egy dolog, hogy ma megfájdult a fejem az egész napos maszkviseléstől, de a lelki alkalmazkodás talán még ennél is kritikusabb, mert nem ennyire látványos érzetekkel társul. Szorongásos tünetek jelezhetik, hogy számunkra lassabb tempóban lenne jó kezelni ezt a változást, persze, ezt a legtöbb esetben nem mi döntjük el.

Szerintem nem normális dolog azt elvárni tőlünk, munkavállalóktól, hogy egyik pillanatról a másikra, csináljunk úgy, mintha mi sem történt volna az elmúlt évben és mintha nem zajlanának körülöttünk még mindig olyan folyamatok, amik megviselnek, ha beszélünk róla, ha nem. Hónapokig voltunk otthon, bezárva, nem találkoztunk igazán emberekkel, így teljesen érthető, ha a munkahelyre visszacsöppenve 50-100-200 ember közé nem lehet elvárhatóan zökkenőmentes mindenki részére.

A visszatérést segítő tényezők a munkáltató és a munkavállalók kölcsönös felelősségével:

-          megfelelő higiéniai szabályok betartása és betartatása

-          önmagunk és munkatársaink védelme: maszkviselés, még ha a csökkentett oxigén sincs jó hatással ránk

-          több kötelező pihenő beiktatása (ezt önkényesen eldönthetjük – menjünk levegőzni cigi nélkül is)

-          fokozatos visszatérés: lehetőség a fél home office-ra, vagy a korábbi hazamenetelre

-          türelem

-          jelen ismereteink szerint az oltás megléte jobb, mintha nem lennénk oltva, de az oltás sem jelent 100%-os biztonságot

-          attól, hogy oltva vagyunk, még hordozók lehetünk, így fokozottan figyelni kell a még nem oltott kollégákra különösen is

-          kommunikáció: beszéljünk róla a főnökeinkkel, hogy számunkra hogyan komfortos ennek a helyzetnek a kezelése (ha van rá lehetőségünk)

-          fogadjuk el, hogy erről a kérdésről mindenki máshogy gondolkodik, így maximum a céges policyre tudunk igazán hatással lenni és a saját reakcióinkra

Nektek van valami jó ötletetek, hogyan lehet jól kezelni ezt a gyors változást? Hogyan tapasztaljátok a saját bőrötökön a változást? Kommentben írjátok meg!

Kép: pexels.com (cottonbro)